Trójai Mondakör Röviden
A görög mondák legismertebb összefüggő mondacsoportja. Középpontjában a trójai háború áll, melyet Helené, spártai királyné megszöktetéséért a csábító Parisz hazája ellen indítottak a görögök, s melynek tizedik évében Priamosz király városa elpusztult. A legnagyobb hős a görögök oldalán Akhilleusz volt. A homéroszi eposzok Utazás, hajózás, kalandok és család
Trójai mondakör tartalma röviden
A jóslat szerint csak akkor szabadulhat meg a város a kórtól, ha elűzik Laiosz gyilkosát. Oidipusz ennek hallatára elátkozta, és száműzetésre ítélte a gyilkost, s mindent elkövetett, hogy felkutassa, nem is sejtve, hogy ő maga az. Végül a vak jós, Teiresziász fedte fel a valóságot. Polübosz király felesége is megerősítette levelében, hogy Oidipusz talált gyerek. Iokaszté szégyenében öngyilkosságot követett el, Oidipusz pedig megvakíttatta magát, majd elhagyta a várost, előbb azonban megátkozta fiait, mert azok egy áldozati szertartás során megsértették. Száműzöttként vándorolt leánya, Antigoné kíséretében. Az attikai Kolónoszban talált menedéket, itt is halt meg (erről szól az Oidipusz Kolónoszban című dráma). Oidipusz száműzetése után fiai, Polüneikész és Eteoklész abban állapodtak meg, hogy felváltva uralkodnak majd Thébaiban, ügyelve arra, hogy atyjuk testvérviszályt jósló átka ne teljesülhessen be. Az első év leteltével azonban Eteoklész nem adta át trónját testvérének, hanem száműzte őt a városból.
- Gyakorlatiasabb olvasmányokra vált az amerikai iskolai tanterv
- Pepsi hu kódfeltöltés 2015 cpanel
- Trójai mondakör | zanza.tv
- Társadalombiztosítás @ Szakmai Tudakozó
- Redőny javítás pécs
A legenda szerint ugyanis amikor Helené kezéért versengtek a kérők, Tündareiosz spártai király, Helené apja megeskette a jelölteket, hogy tiszteletben tartják leánya választását, s ha valaki megsértené a házasság szentségét, közös erővel vesznek majd elégtételt. Agamemnón vezetésével tehát hadba szálltak a görög föld legvitézebb királyai, hogy bosszút álljanak Pariszon és Tróján. Készülődés a háborúra Készülődésüket azonban váratlan események hátráltatták. Odüsszeuszt, Ithaka királyát egy jóslat figyelmeztette, hogy ha hadba vonul, húsz évig nem térhet haza, ezért őrültnek tettette magát, hogy ne kelljen elhajóznia. A "leleményes" királyt Palamédész leplezte le, így Odüsszeusznak is csatlakoznia kellett a hadhoz. Jóslatok Egy másik jóslat szerint az ostromlók csak akkor vehetik be Tróját, ha Akhilleusz is köztük harcol. Akhilleusz Péleusz király és Thétisz gyermeke volt. Születésekor Thétisz azt a jóslatot kapta, hogy fiára kétféle sors vár: vagy hosszú életű lesz, de nevét elfelejti a világ, vagy fiatalon, harc közben veszti életét, de neve örökké fennmarad.
Trójai mondakör lényege röviden
2017. jún 26. A trójai mondakör A trójai háborúhoz a hagyomány szerint Thétisz istennő és Péleusz király lakodalmán kitört viszály vezetett. A szépséges istennő kezéért korábban istenek versengtek, Zeusz is beleszeretett Néreusz tengeristen leányába. De Prométheusz jóslata szerint Thétisz születendő fia apjánál is nagyobb hatalommal fog rendelkezni. Zeusz ezért Péleuszt, Püthia halandó királyát jelölte ki Thétisz férjéül. Kheirón, a kentaur barlangjában tartották a menyegzői lakomát. Istenek és földi halandók voltak a meghívottak között, csak Eriszt, a viszály istennőjét nem hívták meg. Bosszúból Erisz a Heszperiszek kertjéből szerzett aranyalmára ezt a felírást karcolta: "A legszebbnek", és a lakodalmi vendégsereg közé gurította. Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité egyaránt igényt tartott az almára. Zeusz nem vállalta a döntőbíró szerepét. Az istennőket Hermész vezetésével az Ida hegyén pásztorkodó Parisz királyfihoz küldte: döntse el ő mint a földi férfiak legszebbike, hogy melyikük a legszebb.
Egy alkalommal a királyi lakomán egy ifjú kicsúfolta Oidipuszt, mondván, egyáltalán nem hasonlít szüleire. Oidipusz ekkor a delphoi jósdához fordult, hogy magyarázatot kapjon és eloszlassa kételyeit. Püthia neki is ugyanazt a jóslatot adta, amelyet Laiosznak. Mivel Oidipusz nem akart Polübosznak és Periboiának ártani, nem is tért vissza Korinthoszba, hogy elejét vegye a jóslat beteljesülésének. Gyalogszerrel indult útnak. A Thébai felé vezető hármas keresztúton egy szekér majdnem elgázolta, Oidipusz szóváltásba keveredett a szekér utasával. Dühében leszúrta a kocsist, a szekér utasát pedig a lovak közé vetette. A megbokrosodott lovak átgázoltak Laioszon – ő volt a szekér utasa –, aki belehalt sérüléseibe. A jóslat egyik fele tehát beteljesült anélkül, hogy Oidipusz tudta volna, hogy az ismeretlen, akinek halálát okozta, valójában az apja volt. Laiosz épp Delphoiba indult tanácsért, mert városát a Szphinx1 tartotta rettegésben. Héra küldte a városra büntetésül, amiért Laiosz megsértette az istennőt.