Az országos intézeti cím komoly szakmai elismerése az ott folyó munkának, másrészt az intézet újra a traumatológia széles körű adatgyűjtési központja lett – hangsúlyozta Sásdi Antal, hozzátéve, hogy a miniszteri rendelet az országos intézetek fontos feladatává teszi a betegségmegelőzést, az epidemiológiai és statisztikai célú adatgyűjtést, valamint a tudományos kutatásokat is támogató módszertani útmutatók kiadását. (Magyar Hírlap) További információ:
1. T�rt�net.. Az � Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium a Honv�delmi Miniszt�rium kezdem�nyez�s�re 1956-ban alap�totta meg 166 �ggyal az Orsz�gos Traumatol�giai Int�zetet. 1962 �ta az Int�zet keretei k�z�tt m�k�d�tt a Haynal Imre Egyetem jogel�deinek, ill. a jogut�d Semmelweis Egyetemnek Traumatol�giai, 1991 �ta: Traumatol�giai �s K�zseb�szeti Tansz�ke. 2001-ben alakult meg az Orsz�gos Baleseti �s S�rg�ss�gi Int�zet. Int�zet�nk bels� udvar�n �ll Horvay J�nos szobra: Gy�gy�t�s 2. Struktura 2. A hotelsz�rnyban 15 gy�gy�t� oszt�lyon 366 �gy, emellett k�zponti diagnosztikai, aneszteziol�giai �s morfol�giai oszt�lyok m�k�dnek. A m�t�sz�rnyban k�l�n szinteken nyert elhelyez�st a s�rg�ss�gi �s a programozott m�t�i blokk. Az Int�zet sz�m�t�stechnikai rendszere h�l�zatban �zemelve kezeli a kb. 250 g�pb�l �ll� sz�m�t�g�p-parkot, �s az Int�zet adatb�zis�t. ( �ves fekv� betegforgalom: 12841, melyb�l a friss s�r�ltek sz�ma: 9668. M�t�tek sz�ma: 8. 352 (2003. �v adatai). 2. 2. A Dologh�z utcai �p�letsz�rnyban �zemel � a J�r�beteg Ambulancia.
Ekkor az Ideiglenes Nemzeti Kormány úgy rendelkezett, hogy az OTI a Népjóléti Minisztérium felügyelete alá kerül. [1] A Fiumei úti baleseti központ egyik domborműve 1927 májusában 405 ággyal megnyitották az OTI Központi Kórházát, az Uzsoki Utcai Kórházat a zsidó leányárvaház épületében és a szomszédos telken. [5] 1930-ra európai színvonalú kórházi hátteret biztosított ügyfeleinek. Az 1930-as években felépült az önálló Baleseti Kórház, 1940-ben pedig a traumatológiai osztály is beköltözött a Fiumei úti épületbe (Magdolna Kórház). [6] 1942-re az OTI decentralizálta budapesti ügyvitelét, és kerületileg illetékes fiókhálózati rendelőintézeteket építettek ki, megszüntetve a növekvő taglétszámmal járó központ zsúfoltságát. [7] A második világháború pusztításai nem kímélték a biztosítóintézeteket sem. Nagy károk keletkeztek a kórházakban, rendelőintézetekben és felszereléseikben. A társadalombiztosítást ért háborús veszteségeket – 1946-ban összegyűjtött adatok alapján – 160 millió (akkori! ) dollárra becsülték.
kiadás, – 1948. augusztus 10. ↑ Berki Gabriella: A társadalombiztosítás előképe – a bányatársláda intézménye Magyarországon a XIX. század végéig, Pécsi Munkajogi Közlemények II. évfolyam III. szám, – 2009. december ↑ a b Gyáni Gábor ↑ Kovács Norbert: A társadalombiztosító szervek 1928 első felében, Statisztikai Szemle VII. évf. 1. szám, – 1929. január (hozzáférés: 2018. március 24. ) ↑ Országos Társadalombiztosító Intézet – Magyar Katolikus Lexikon.. ) Források [ szerkesztés] ↑ Kollega Tarsoly István: (főszerk. ): Magyarország a XX. században – Társadalombiztosítás Babits Kiadó, Szekszárd, MEK – 1996–2000 ISBN 963 9015 08 3 ↑ Dr. Vértes László: Magyar társadalombiztosítás a XX. század első felében, Biztositasi Szemle a MABISZ kiadvány, – 2008. augusztus ↑ Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig (189–379. old. ), Kövér György, Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Osiris Kiadó, Budapest – 2004 ISBN 963 389 389 5 További információk [ szerkesztés] Erődy-Harrach Béla (szerk.